Chip 1996 April

home *** CD-ROM | disk | FTP | other *** search

/ Chip 1996 April / CHIP 1996 aprilis (CD06).zip / CHIP_CD06.ISO / hypertxt.arj / 9407 / SYMPHONY.CD < prev next >

Wrap

Text File | 1994-11-27 | 15KB | 251 lines

@VA család szoftvere@N @VLotus Symphony@N Ha valaki manapság a nulláról kezdi számítógépes pályafutását, akkor végiggondolja, mik az általában felvetôdô igények? Elôször is ki kell számolni az adót, a családi költségvetést (hónap végén mire futja még), és egyebeket, tehát kell egy számolótábla. Leveleket kell írni (az APEH-nek, Mariska néninek stb.), tehát kell egy szövegszerkesztô. Aztán hamarosan kiderül, hogy kellene egy telefonregiszter, de nem ártana, ha az ismerôsök más adait is nyilván tudnánk tartani, tehát kell egy adatbáziskezelô. Javult a család anyagi helyzete -- igényesebbek lettünk, ezért például pénzügyi helyzetüket diagramon is látni kívánjuk (vannak ilyen mazochisták), tehát kell egy diagramkészítô. Elôfordulhat az is, hogy valaki terminálként kíván bejelentkezni egy másik számítógépes rendszerbe, ehhez kell egy terminálprogram. Ezek után általában tanácsot kér a hardverrel és a szoftverrel kapcsolatban: mit, milyent, mennyit stb. A hardver oldalról nem beszélek, azt mindenki úgyis a pénztárcájához igazítja. Szoftver oldalról is általában elôször a csodálatos, ""egerészôs" windowsos programokat ajánlják. Ezek valóban sokat tudnak, sok olyat is, amire az átlagos felhasználónak semmi szüksége. Ez még nem is lenne probléma, de azt általában elfelejtik közölni, hogy ezek a programok mekkora hardvert igényelnek. Azoknak, akik ""nagyban" használják a számítógépet, sokszor eszükbe sem jut, hogy a számítástechnikával most ismerkedô ""újonc" esetleg megretten a sok lehetôségtôl és a befektetés nagyságától. A fent felsorolt igényekre jó megoldás a DOS 3.0-át vagy ennél újabb verziót igénylô régebbi program, a Symphony. A programot a Lotus cég fejlesztette ki annak idején az azóta sokkal híresebbé vált 1--2--3-ból. Tulajdonképpen az akkori 1--2--3 több modullal bôvített változata. Olyannyira továbbfejlesztés, hogy gyakorlatilag egy másik programrendszernek tekinthetô. Ezt igazolja az is, hogy a késôbbiekben fejlesztését is külön kezelték a Lotus cégnél. Bár fejlesztését már abbahagyták -- véleményem szerint --, még a mai napig is megállja a helyét a hasonló célú programok között. A Symphony hardver feltételei minimálisak. Ez abból is látszik, hogy tökéletesen fut egy XT-n is, de lássuk kicsit részletesebben, mit is igényel minimálisan. Tehát használatához szükséges egy IBM XT/AT-kompatibilis gép, legalább 320 Kbyte szabad memória és egy 360 Kbyte-os floppymeghajtó, akár CGA, akár monó képernyôvel, de nem feltétlenül szükséges merevlemez. Ez utóbbi mellôzését azonban csak azoknak ajánlom, akiknek kellôen erôs idegrendszerük van az állandó floppycserélgetéshez. 320 Kbyte memória esetén persze azért túl nagy számítások nem végezhetôk, mert összesen 20 Kbyte marad az adatoknak. Nem hiszem, hogy ez valós probléma, mert manapság 1 Mbyte memóriánál kevesebbel nem lehet gépet kapni, és a Symphony kezeli a 640 Kbyte feletti részt is. Képernyôkbôl, illetve tulajdonképpen grafikus kártyákból is igen széles választékot kezel az alapprogram. Ezekkel minden átlagos monitortípus installálható, de a képernyômeghajtó kártyák egy részénél mellékelnek külön Symphonyhoz való meghajtó programot. A Symphony két monitort is tud kezelni egyszerre (például az egyiken a szöveges, másikon a grafikus információ jeleníthetô meg), de ez egy monitoron is elérhetô egyidejûleg -- természetesen ilyenkor lassabb a képernyô. Ezt az üzemmódot akkor célszerû alkalmazni, ha a számolótábla adataiban történt változtatás eredményét azonnal látni kívánjuk a diagramon. Nyomtatómeghajtókból is viszonylag széles a választék, a legegyszerûbb Epsontól a HP LaserJetig. A program telepítése viszonylag egyszerû. Az INSTALL program elindítása után a @KFirst-Time Installation@N-t választva a program folyamatosan rákérdez minden eszközre, melyeket menübôl lehet kiválasztani. Az installálás után a programot elindítva automatikusan a program legfontosabb része, a számolótábla jelenik meg. Maga a Symphony program öt jól elkülöníthetô, de mégis egymásra épülô részegységbôl áll. Az [Alt F10 billentyûvel bármikor átléphetünk a program más részeibe is. A program részei: a SHEET -- ez maga a számolótábla; a DOC -- szövegszerkesztô; GRAPH -- grafikus nyomtatómodul; FORM -- adatbázis-kezelô; COMM -- kommunikációs rendszer. A munkák elvégzését minden modulban számos elôre megírt ""funkció" segíti. A funkciók nyolc nagy csoportra oszthatók: matematikai, logikai, statisztikai, pénzügyi, szöveg, dátum, adatbázishoz tartozó statisztikai és speciális. Ezek között megtalálható csaknem minden olyan lehetôség, ami a mai, ""modern" programokban is megvan. Természetesen minden modulnak megvannak a saját, hívható funkciói. A funkcióhívásokon kívül az edzettebbeket a makrók is segítik. Ezek tulajdonképpen programok a programban. Minden modul kitûnôen makrózható. (Az újabb verzióba már beépített WYSIWYG részt sajnos nem lehet makrózni.) A Symphony ismeri a hagyományos és a billentyûzetmakrót. Ez utóbbi tulajdonképpen a menüpontok idôrendi sorrendben, kezdôbetûkkel történô megadása, míg az elôbbi speciális makrónevekbôl áll. A két makrózási mód egyidejûleg is alkalmazható. A Symphony makrónyelvének van egy programozástechnikailag csodálatos lehetôsége: a makróprogram saját magát is át tudja írni futtatása során akár többször is, ha úgy szükséges, így rengeteg IF modul megtakarítható. A makrózás nagy elônye, hogy abszolút számítástechnikai analfabéta számára is lehet olyan makrót írni, amellyel mindenfajta programismeret nélkül is elboldogul bonyolultabb táblázatokban és adatbázisokban. (Ilyen esetekben azonban nem a funkcionális, hanem a védelmi rész megírása a legnehezebb, hiszen olyan dolgokra kell megírni a védelmet, ami általában a makrót írónak meg sem fordul a fejében. Legalábbis nekem ez a tapasztalatom.) A programhoz van jónéhány applikációs modul. Ez tulajdonképpen egy memóriatakarékos megoldás. Az esetek nagy részében az így elérhetô többletszolgáltatások ugyanis nem kellenek, így csak feleslegesen növelnék a memóriafelhasználást. Ha szükség van rájuk, gyorsan behívhatók és eltávolíthatók, de ha van olyan köztük, amelyik sûrûn kell, beállítható, hogy automatikusan betöltôdjön. Ilyen például a DOS applikáció, amelyik lehetôvé teszi, hogy a programból való kilépés nélkül ""kimenjünk" a DOS-ba. Az applikációk közül talán a MACROMNG a lefontosabb, amely a makrózást segíti. Ennek használatával olyan makrókat írhatunk, amelyek nemcsak egy táblázatban használhatók -- nem kötôdnek a tulajdonképpeni számolótáblához --, hanem bármikor igenybevehetôk. Sokszor elôfordul, hogy bizonyos adatcsoportnál hiányosak az adatok, így regressziós számítást kell végezni a hiányos adatok pótlására. Erre való a STAT nevû applikáció. A VIEWER-rel pedig másik -- szintén Symphonyval készített -- file celláira hívatkozhatunk a file behívása nélkül. A programhoz vannak helyesírásellenôrzô modulok is, azonban magyar nyelvû nincs -- vagy legalábbis én nem tudok róla. A számolótábla 8192 sort és 256 oszlopot tartalmazhat. Ez az esetek nagy többségében bôségesen elegendô. A sorok, oszlopok vagy tartományok feltöltése egyszerû. A számolótáblában bármelyik másik cellára hivatkozhatunk a nevével, vagy az elôzetesen megadott tartománynevével -- így nagyon bonyolult összefüggések is megadhatók akár egy cellában is. A bonyolult összefüggések átlátása vagy esetleges javítása is bonyolult, így inkább javasolható a több különálló, ""láncolt" hivatkozás alkalmazása. Ez helyben minimális, idôben pedig semmi hátránnyal nem jár. A kereszthivatkozások számításának sorrendje megadható. Természetesen szöveges mezôk is beilleszthetôk a táblázatokba, azonban csak az újabb verzió WYSIWYG applikációval felbôvített programjában adhatók meg különbözô betûtípusok és betûnagyságok, valamint csak abban illeszthetôk be diagramok a dokumentumba. Két menü hívható közvetlenül, az [F10@N, illetve az [F9 gombokkal. Az [F10@N fôleg az adatok mozgatására, a formátumok megadására, és a grafikus beállításokra, valamint a grafikák képernyôn való megjelenítésére szolgál. Az [F9 pedig a file-mûveletekhez, kiíratásokhoz, konfigurációk beállításához, illetve az applikációk behívásához használható. A grafika ""csak" kétdimenziós, de többféle diagramtípusból válogathatunk. Van vonalas, ""torta", XY és többféle oszlopdiagram. Egyszerû módszerekkel csak 6 különbözô -- egyenként 8192 pontból álló -- görbe jeleníthetô meg egy grafikában. Viszonylag könnyen túlléphetünk e határon, de ezzel csak indokolt esetben célszerû élni, mert ilyenkor -- az adatok nagy száma miatt -- már lassú az ábrázolás. (Ekkora adatmennyiséggel a korszerûbb programok is elbíbelôdnek. A feltöltések és a képernyôn a grafikai megjelenítések egyébként gyorsabbak, mint például az Excelben.) Mind a hat görbéhez megadható magyarázó szöveg, és az ábrába is írható magyarázat. Kétsoros címmezô és mindkét tengelyhez megjegyzés rovat van. A grafikák léptékezése automatikus, de választható a manuális módszer is. A tengelyek lineárisak és logaritmikusak lehetnek. Mai szemmel nézve hiba, hogy a grafika -- a WYSIWYG-es változatot kivéve -- nem nyomtatható ki közvetlenül a táblázatból. (A képernyôn megjeleníthetô!) Ezt valamelyest ellensúlyozza, hogy a grafikus nyomtató programrészben a forgatás szöge, a méretarány és a betûtípus könnyen változtatható. A szövegszerkesztô rész valóban csak szöveg- és nem kiadványszerkesztô. Magyar nyelvû helyesírásellenôrzôje -- mint említettem -- nincs. A számolótáblából és az adatbáziskezelôbôl átvehetôk adatok, táblázatok a szövegszerkesztôbe, illetve hivatkozhatunk rájuk, így könnyen készíthetô például körlevél jellegû megoldás. A vastagított, dôlt, aláhúzott betûtípusokat -- és ezek verzióit -- ismeri a program. A sorigazításokból is megtalálhatók a szokásosak. Az adatbáziskezelô rész használhatóságát növeli az applikációként behívható BASE, valamint a kifejezetten az adatbáziskezelés funkcióit bôvítô BASEFUNK. Nemcsak a saját adatbázisokat, hanem a dBase file-okat is közvetlenül tudja kezelni. Az adatbázis mérete gyakorlatilag korlátlan, bár természetesen a gyorsaság, illetve inkább lassúság miatt vannak ésszerû határok. A különféle keresési feltételek összekapcsolhatók, tehát több feltétel is megadható egyidejûleg. Nagyobb adatbázisokból könnyen készíthetôk kisebb részadatbázisok. Az adatbázisokba egyszerûen vihetô be új mezônév. A képernyôn megtervezhetô az adatbázis megjelenési formája, de alkalmazható a hagyományos forma is. A kommunikációs részben beléphetünk például terminálként egy másik rendszerbe -- ami lehet akár unixos is --, és onnan vagy oda file-mûveleteket végezhetünk, közvetlenül adatokat gyûjthetünk be a számolótáblára. Használhatunk telefonmodemet is, közvetlen programból tárcsázással stb. A cikk korlátozott terjedelme miatt a fentiek csak kiragadott példák a Symphony képességeibôl, a teljesség igénye nélkül. Még néhány adalék a programhoz: újabb verziója -- a WYSIWYG nélkül -- 2,2 Mbyte helyet igényel a merevlemezen. Ez -- a WYSIWYG funkcióit kivéve -- teljes értékû program, minden alkalmazást és applikációt tud. A még mûködôképes -- természetesen lebutított, de a lényeges funkciókat még tudó változat -- egy floppyn elfér. Ennek akkor van jelentôsége, ha valaki esetleg vidékre, vagy külföldre megy, ahol van gép, de azon számára ismeretlen programok vannak. Néhány éve Pakisztán egyik vidéki városának ügyvédi irodájában örömmel fedeztem fel, hogy felesleges volt a program ""minimál" verzióját magammal vinni ahhoz, hogy el tudjam végezni a munkám. Ott megvolt és ""mindenre" ezt a programot használták -- teljes megelégedéssel. @KPintér László@N